A magyar közoktatás és felsőoktatás átszervezésének első hulláma múlt hét csütörtökön érkezett el nyugvópontjához. A tudásalapú társadalom mítosza valóban szertefoszlani látszik a gimnáziumi férőhelyek tervezett csökkentésével, a kihirdetett új felsőoktatási keretszámokkal, az újonnan bevezetett állami ösztöndíjrendszer és hallgatói szerződések rendszerével. Az oktatásból kivonni tervezett pénzek gyakorlatilag ellehetetlenítik sok ezer nehéz anyagi helyzetű fiatal felsőfokú tanulmányi lehetőségét. A jövő generációk képzésének további csökkentésével a kormányzat egyértelműen nemzetellenes politikát választott. A munka világában való elhelyezkedést bizonyíthatóan segítő felsőfokú tanulmányok és kiművelt emberfők sokasága nélkül egy nemzet sem teljesítheti be vizionált küldetését.
Korea utóbbi öt évtizedes fejlődési ívének egyik alappillére a tanulásba fektetett hatalmas energiáról és a valódi tudásalapú társadalom kiépítéséről szólt. A G20-as elit tagjai közé került kis országnak komoly küldetése és öntudata van. A saját kultúrájának terjesztésében élen járó ország jelenleg nemzetközi üzleti és missziós terjeszkedésén dolgozik nem kevés sikerrel. Erről az erőfeszítésről még Obama elnök is elismerően szólt az amerikai oktatási rendszer vitáinak idején. A koreai társadalom elkötelezettségét jól tükrözi egy korábbi rövid, de annál érdekesebb hír a dél-koreai anyákról, akik a Talmud olvasására kényszerítik gyermekeiket.
A koreai emberek tudáshoz és tanuláshoz való rendkívül pozitív viszonya a konfuciánus hagyományok miatt nem új keletű. A nyugati keresztény missziók több mint egy évszázaddal ezelőtti megjelenésével széles néptömegek számára nyílt meg a tanulás lehetősége a misszionáriusok által megnyitott népiskolákban. A koreai betűket az akkor frissen fordított koreai szentíráson gyakorló emberek a tudásra szomjazva az írás-olvasás készség elsajátítása után szakmát is tanultak a nyugatiaktól. A mai koreai felsőoktatási rendszer ezekből a missziós iskolákból fejlődött ki fokozatosan.
A koreai édesanyák által a „Tudás világosságának” nevezett Talmudot azért olvastatják gyermekükkel, hogy megtalálják, és ha lehet, megtanulják a zsidó emberek nagyfokú sikerességének, világszerte elismert tudásának a kulcsát. A koreai szülők odaadó törekvése utódaik taníttatásában figyelemreméltó jelenség még az ázsiai népek között is. A tudás és a tudományos műveltség magas szintű elismerése a Konfuciánus gyökerekből táplálkozik, ahol a bölcs idős tanítómester életpéldája a legnagyobb tiszteletnek örvend és követendő életpélda a fiatalok számára. A koreai iskolarendszerben és a rendszeren kívül is a gyermekek terhelése egészen korán, néhány éves kortól kezdődik. A szülők óvodáskorú gyermekeiket hangszeres és nyelvi képzésekre íratják be, mely képzéseket délutáni elfoglaltságként egészen az érettségi vizsgáig folytatják a diákok. Ezeket az iskola utáni tanuló időket azonban nem kötetlen szakkör-jellegű foglalkozásként, hanem sokkal inkább komoly szakmai alappal bíró és mentori jellegű felkészítésként gondolják el a koreai társadalomban.
Harc a legjobb helyekért
A tudásba vetett feltétlen bizalmat mutatja az a tény is, hogy az évenkénti központi felvételi vizsga nemzeti eseménynek számít Koreában. Az egységesen kitűzött vizsgadátum az egész országban óriási várakozásokkal és feszültéggel terhelt nap, mivel ettől a vizsgától függ a fiatalok és családjuk jövője, egzisztenciája. A vizsga sikertelenségével összefüggően az öngyilkosságok elkövetésének aránya erőteljesen kiugró adatokat mutat. A társadalom egészének érintettsége és motivációja jól érzékelhető abból az állami rendeletből, mely a vizsgázók közlekedését segítendő engedélyezi a vizsga reggelén a diákoknak, hogy késés fennállása esetén használhatják ingyenesen a taxik szolgáltatásait. A forgalom általános korlátozása is a fiatalok vizsgára érkezését segítik a megadott napon. Az eredmények alapján nyerhetnek besorolást a leendő hallgatók a legjobb egyetemekre. A „második legjobb egyetem” kifejezés értelmezhetetlen fogalom ebben a kultúrában. Mindenki a legnívósabb egyetemek képzéseit célozza meg. A koreai fiatalok többsége a kulturális háttér és a szülői elvárásoknak köszönhetően felsőfokú tanulmányokat folytat. Tíz fiatalból nyolc továbbtanul a középiskola után.
Tudás és kiválasztottság tudat
A Talmudhoz való viszonyulás a tudás tisztelete mellett egyfajta rejtett titkos ismeretet feltételez a zsidó hagyományokban, ami szerintük magyarázza a nagyszámú zsidó származású Nobel-díjas kutató működését. Ebben a gondolatvilágban megjelenik a kiválasztottság tudat kérdése, mely erőteljesen érzékelhető a koreai nép körében is. A koreai kereszténység száz éve alatt a második legnagyobb misszionárius kiküldő nép lett az Egyesült Államok után. Meglátásuk szerint Isten a koreai népet különös módon kiválasztotta az evangélium hirdetésére világszerte. A több mint tízezer teljes idejű misszionárius világszerte jelen van a legtöbb országban, még a keresztényeket nyíltan üldöző muszlim államokban is.
TaZo
